Fiatal muszlimok körében tettük fel ezt a kérdést 2018. januárjában. Olvassátok hát, hogyan is élnek, miképp éreznek fiataljaink ebben a nem éppen egyszerű mai világban!
Az imádkozás az iszlám öt pillérének egyike. Mohamed Próféta (béke legyen vele) számos tanításában kiemelte az ima jelentőségét, hiszen az imádkozás a közvetlen kapcsolat Allah és az ember között, s ez a hit legalapvetőbb megnyilvánulása is egyben. Aki rendszeresen ápolja ezt a kapcsolatot, annak van lehetősége Allah elégedettségének elnyerésére, hiszen az imádkozás az első dolog, ami minden embertől számon lesz kérve a Feltámadás Napján.
Magyarul beszélő muszlim férfiak találkozója - 2012. 04. 27.
(Budapest Mecset - Magyarországi Muszlimok Egyháza)
Az iszlám szeretetre és hittestvériségre tanít. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) mondta: „Nem teljes a hite annak, aki nem szereti a testvérének azt, amit magának szeret” (al-Bukhári, Muszlim). Az irigy ember sajnos sosem kívánja a hittestvérének azt, amit magának kíván. Ellenkezőleg, az irigy ember azt kívánja a hittestvérének, hogy meg legyen fosztva a jótól.
Az iszlám világ könyvtárai szinte egyidősek az iszlám történetével, és kiemelkedő szerepet játszottak az iszlám elterjedésében azáltal, hogy megőrizték és az olvasóközönség elé tárták az iszlám tanításait, valamint hozzájárultak a vallási irodalom gyarapításához. Az iszlám vallás ugyanis olyan üzenetet képez, amely alapvetően az írásbeliségre és a nyelvre támaszkodik.
Az iszlám terjedése szükségessé tette a Szent Korán példányainak gyarapítását, a hadíszok egybegyűjtését, a szótárak elkészítését, valamint jegyzékek és törvények létrehozását. A kulturális, főként a vallási természetű tevékenységek növekedése együttjárt a könyvlerakatok és könyvtárak számának gyarapodásával. Ezen könyvtárak nélkül például nem lehetett volna összegyűjteni és összehasonlítani a hadíszokat.
Az iszlám vallás alappilléreiről szóló videó sorozatunk harmadik részét láthatjátok. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón talán "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. A második filmünk az adakozásról (arabul: zakat) szól.
2011. december 23. Pénteki szónoklat – Fares seikh szónoklatának összefoglalója
Az iszlám vallásban a muszlim emberek kötelessége felhívni az emberek figyelmét a helyes cselekedetekre, és ösztönözni őket a jóra, továbbá elutasítani a rossz cselekedeteket, és óva inteni azoktól.
A magasságos Allah azt mondta a Koránban:
„Legyen belőletek egy olyan közösség, amely a jóra hív, felszólít a helyénvalóra, óva int az elvetendőtől! Ők azok, akik boldogulnak” (Korán 3: 103)
2011. december 16. Pénteki szónoklat – Fares seikh szónoklatának összefoglalója
A hittestvériség Allahtól származó kegy, amely érzületet Allah helyezi szolgáinak szívébe.
- A hittestvériség Allah kegye: A magasságos Allah így szólt a Koránban: „Ragaszkodjatok Allah kötelékéhez (a Koránhoz) mindannyian, és ne szakadjatok szét (csoportokra)! És emlékezettek Allah jótéteményére, amiben részesített titeket: Amikor egymás ellenségei voltatok, majd összehangolta a szíveteket, és a jótéteménye révén testvérek lettetek. A Tűz gödrének a szélén voltatok, és Ő megmentett titeket attól. Ekképpen teszi Allah világossá nektek a jeleit, hátha [az igaz] útra leltek.” (Korán 3: 103)
Az iszlám vallás alappilléreiről szóló videó sorozatunk második részét láthatjátok. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón talán "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. A második filmünk az imáról (arabul: szalát) szól.
Egy új videó sorozatot indítunk az iszlám vallás alappilléreiről. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. Az első videó a tanúságtételről (arabul: sahada) szól.
Az iszlám vallás VII. századi megjelenése előtt a Közel-keleten és a mai iszlám államok területén különböző vallási közösségek éltek Bizánc, illetve a Perzsa birodalmak fennhatósága alatt. Ezek a közösségek a keresztény (főként kopt, etióp monofizita, jakobita, nesztoriánus), a zsidó és a zoroasztriánus vallású lakosságból tevődtek össze.