Az iszlám vallás alappilléreiről szóló videó sorozatunk harmadik részét láthatjátok. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón talán "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. A második filmünk az adakozásról (arabul: zakat) szól.
Az iszlám vallás alappilléreiről szóló videó sorozatunk második részét láthatjátok. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón talán "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. A második filmünk az imáról (arabul: szalát) szól.
Az arab tasawwuf (szúfizmus, misztika) elnevezés eredetére többféle elmélet született. Az egyik, egyben leghíresebb elmélet szerint a szúf („gyapjú”) szóból származik, és föltehetőleg a korai muszlim misztikusok által viselt gyapjúruhára utal. Egy másik elmélet szerint az aszháb asz-szaf (A Pad emberei) vagyis a Próféta medinai mecsetének hátsó részében lakó szegény muszlimok csoportjának elnevezéséből ered. Egy harmadik elmélet szerint a szafá (tisztaság, makulátlanság) szóból ered. A szúfikat fukará („szegények”, egyes számban: fakír) néven, vagy - perzsa eredetű szóval - dervisekként is emlegetik, leginkább a világról való lemondásuk, önként vállalt nincstelenségük miatt.
A szúfizmus megjelenésének és kialakulásának története négy időszakra osztható:
Egy kedves Testvérünk levelét szeretnénk közkincsé tenni oldalunkon:
"Asszalemu aleykum va rahmatullahi va barakatuh.
Ti tájékozottabbak vagytok egy kicsit a muszlimok (magyar) törvények adta jogaiban szerintem , ezért kérdeznék valamit.
Bár pillanatnyilag még nem kifejezetten aktuális a dolog , de kíváncsi vagyok mivel érvelhet az ember majd ha elérkezik az aktualitása.
Az emberiség történelme során a vallások, amelyek közül a legelső Ádámnak nyilatkoztatott ki, lényegüket tekintve azonosak voltak. A megfigyelhető változások kizárólag a társadalmi törvényekre korlátozódtak, mivel az emberi közösségek folyamatosan fejlődtek. Ezek a változások azonban nem érintették a hit lényegét.
Tehát mindazok a vallások, amelyek Ádám (béke legyen vele), az első emberi lény és egyben az első próféta, illetve Mohamed Próféta (béke legyen vele), az utolsó próféta (a Próféták Pecsétje) között lettek kinyilatkoztatva az emberiségnek, lényegükben ugyanazok: Az egyetlen igaz Istent kell imádni, és meg kell tagadni minden hamis isten imádatát.
Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „A vallás őszinteség.” Azt kérdeztük: Ki iránt? Azt felelte: „Allah iránt, a Könyve iránt, a Küldötte iránt, a muszlimok vezetői és közemberei iránt.” (Muszlim)
HTML clipboard
Nem. Az Iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása és a muszlimok számára az emberi élet a legfőbb érték, amit Istentől kaptunk. Ám egyes nyugati kommentátorok az Iszlámot rendkívül harcias vallásnak mutatják be, amelyhez vér tapad, és amely tűzzel és vassal éri el amit akar. Ezek mögött az állítások mögött azonban szándékos torzítások állnak, amelyek nem veszik figyelembe a valóságot, amelyet az Iszlám hirdet a hívők számára.
A valóságban az Iszlám toleranciára, vallási békére törekszik, az emberek együttműködésére. Jól látszik ez abból, hogy az Iszlám tanításai igyekeznek elmélyíteni a muszlimok szívében a békét, vallásuk alapjává, szerves részévé tenni azt. Erre számos bizonyítékot találnunk: