A sejk ma egy aktualitásról beszélt, a hidzsráról, vagyis az elvándorlásról. Visszemlékeztünk a Próféta (béke legyen vele) idejére, arra az eseményre, amikor a Próféta (béke legyen vele) és társai elhagyták Mekkát, és Medinába vándoroltak. Vajon ez az esemény csak történelmi esemény maradt, vagy kihatással van az életünkre?

Nézzünk néhány példát e tekintetben. A sejk mindenekelőtt arról beszélt, hogy ezt az eseményt abba a küzdelembe kell beilleszteni, ami az igazság és az igazságtalanság között áll fenn, örökérvényűen. A Próféta (béke legyen vele) és társainak igazságképviseletében kellett e tettüket véghez vinni, azaz elhagyni Mekkát, és Medinába vándorolni.

Vajon a mi életünkben milyen igazság és igazságtalanság van? Vajon ahogy élünk, az az igazság mentén van, vagy ahogy jön, és arra hajlunk, amerre a szél fúj minket? Mennyi megalkuvás van az életünkben? Mennyi helytelen igazodás van a körülményeinkhez? Valóban képviseljük azt, amit kell?
Sajnos sokszor elkövetjük azt a hibát, hogy a kényelem és az alkalmazkodás jegyében lemondunk elveinkről, és nem képviseljük, amit kéne.

A Próféta (béke legyen vele) és társai e tettükkel bemutatták azt, hogy a komfort zónájukból kimozdultak, otthagyták házaikat, otthonaikat, és inkább az igazság képviseletét választották, és Medinába vándoroltak, hogy ott új életet kezdjenek. Főleg hitbéli tekintetben. És ez sikerült is nekik.

A sejk egy hadith-szal kezdte a mai beszédét, amit érdemes megszívlelni. A Próféta (béke legyen vele) kérdezte: „Vajon elmondjam nektek, hogy ki a muszlim? A muszlim az, akitől épségben maradnak a muszlimok, nyelvét és kezét tekintve. És a hívő az, akire az emberek rábízzák vagyonukat, és önmagukat. A muhadzsir (elvándorló) az, aki elhagyja a rossz cselekedeteit, és a bűneit. És a harcos az, aki önmaga ellen harcol Allah engedelmességének az útján.”

A sejk összekötötte ezt a mondást a hidzsrával, és arról beszélt, hogy ellentétben az igaz hadith-szal, ami szintén bemutatja, hogy mi az iszlám, és elsorolja a pilléreit; majd elsorolja a hit pilléreit, nem így definiálta sem az iszlámot, sem a hitet, hanem arról beszélt a Próféta (béke legyen vele), hogy milyen megnyilvánulásai vannak az iszlámnak.

Az egy dolog, hogy imádkozol, böjtölsz, adakozol; de ha rossz vagy az emberekhez, akkor mit sem ér az egész. Allah erre buzdít minket: az Istenszolgálatoknak eredménye kell hogy legyen a jócselekedet és a világhoz való jó hozzáállás. A Próféta (béke legyen vele) kiemelte az elvándorló fogalmát: aki elhagyja a rossz tetteit, és hibáit. Nagyon fontos, hogy az ember tényleg szembenézzen önmagával, és Allah felé vegye az útját.

Visszatérve a hidzsrára annak kiemelkedő alakjairól beszélt a sejk, és párhuzamot vont a jelenkorral. Beszélt az ifjúságról, Aliról, aki feláldozta volna a saját életét is, mikor a Próféta (béke legyen vele) helyett az ágyába feküdt; beszélt Aszma’ról, aki elvitte az ételt apjának, és a Prófétának (béke legyen vele), kockáztatva az életét. Beszélt Abdullahról, aki Abu Bakr fia volt, és szintén életét kockáztatva vitte a híreket az elvándorló Prófétának (béke legyen vele) és az apjának.

Beszélt a sejk a mai fiatalságról is. Beszélt arról, hogy milyen fiatalokat várnánk. Az umma várja azokat a fiatalokat, akik Allahot szeretik, az Allahnak való engedelmességet szívesen gyakorolják életükben, és örömmel teszik ezt. Örömmel engedelmeskednek Allahnak, örömmel sütik le a szemüket, amikor kell. Örömmel tanulnak, olyan tudattal fejlesztik magukat, hogy ők majd az umma javát fogják szolgálni. Ilyen fiatalokra vár az umma.

Korunk egoizmusa viszont nem erről szól. Nagyon fontos, hogy gyermekeinket Istenszolgálatra neveljük.
Mindig meg kell vizsgálnunk, hogy az időnket mire használjuk, és gyermekeink mire használják. Nagyon fontos, hogy segítsünk nekik rálelni a hit édességére, a küldetésükre, ami nem csak földi küldetés, hanem egyben Allah felé tartó is.

A sejk a hidzsra kapcsán kiemelte azt, hogy a Próféta (béke legyen vele) annak ellenére, hogy halálosan megfenyegették, sőt az életére törtek, mindez nem vitte őt arra, hogy a rábízott kincseket ne adja oda a hitetleneknek. A Próféta (béke legyen vele) ugyanis a Megbízható címet viselte már küldetése előtt is. És miután prófétává lett, akkor is bíztak benne, tudták, hogy ő nem fogja ellopni, nem fogja letagadni, hogy bármit is adtak neki. Egy megőrző hely volt a hitetlenek számára is. A kincseik még nála voltak, amikor elhagyta Mekkát.Vajon elvitte magával a kincseket? Nem. Alit bízta meg, hogy adja vissza ezeket a gazdáiknak.
Sokan, akik nem értik az iszlámot, azt gondolják, hogy megengedhető az, hogy bárkitől bármit elvegyen. De ez nem így van! Ez a Koránban is le van fektetve több ájában is, hogy ami jár, az jár muszlimnak és nem muszlimnak egyaránt. Az igazságosság nem csak a muszlimokkal szemben, hanem a nem muszlimokkal szemben is érvényesítendő. Sőt, itt, Európában, és olyan környezetben, ahol nem muszlim a döntő többség, az iszlám helyes képviselete különösen fontos: hogy végre azt a képet alakítsák ki az emberek az iszlámról, ami a valóság. A Próféta (béke legyen vele) példát mutatott nekünk ebben.

A sejk beszélt a nő szerepéről a hidzsrában. Ahogy mondtam, Aisha és a testvére Aszma’ szerepet vállalt a hidzsrában. A Próféta (béke legyen vele) nem katonákra bízta ezt az akciót, hanem a nőre komoly szerep jutott. A nő fontos szerepe egyébként Khadidzsa esetében is tettenérhető. Khadidzsa a nehéz helyzetben, amikor a Próféta (béke legyen vele) mellett ki kellett állni, akkor így is tett. Khadizsa már nem élt a hidzsra idején, de haláláig helytállt, amikor ugyanis a Próféta (béke legyen vele) riadtan tért vissza az első kinyilatkoztatás után, Khadidzsa ezt mondta: „Allah nem fog téged cserbenhagyni. Te jó vagy a szegényhez, bőkezű vagy a vendégeiddel, és kiállsz az emberek mellett a nehéz helyzetben.” A nőnek nagy szerepe volt és van az iszlámra hívásban, a dáwában.

Nagyon sok lecke van a hidzsrával kapcsolatban. Érdemes a történelem könyveket is tanulmányoznunk, hogy tanuljunk minél többen. Mindez csak néhány villanás volt a hidzsrából. De a legfontosabb az, hogy életünkre vonatkoztassuk ezt az eseményt is a Próféta (béke legyen vele) életéből.
Allah áldjon benneteket.

Fordította: Gessous Zekeria