A magasságos Allah azért küldte el Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse), hogy tökéletesítse általa a szép emberi jellemvonásokat. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Csupán azért küldettem el, hogy kiteljesítsem a szép erkölcsöt”.

A magasságos Allah különlegessé tette küldöttét, Mohamedet (Allah dicsérje és üdvözítse), aki így szólt egy hadíszban: „Hat dologban lettem előnyben részesítve a prófétákkal szemben: Megkaptam a [bölcsességet, mély jelentéseket] összegyűjtő [tömör] szavakat; meg lettem segítve a [zsarnokok szívében] félelmet keltő [hatalom] által; Megengedetté tétettek számomra a hadizsákmányok; tisztulássá és imahellyé tétetett a föld számomra; minden teremtményhez lettem küldve és velem zárult a próféták sora”.

Allah a Koránban esküdött Mohamed próféta életidejére: „Az életedre [esküszöm]! Ők bizony esztelenségükben bolyongnak” (Korán 15: 72) Allah senki másnak nem esküdött meg küldetésének igaz voltára, csupán Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Já-Szín. [Esküszöm] a Bölcs Koránra! Te bizony a küldöttek közül vagy!” (Korán 36: 1-3)

A magasságos Allah esküdött a reggeli órákra, hogy Mohamed prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) nem hagyta magára miután küldötté tette, hanem megerősíti őt küldetésében:

„[Esküszöm] a reggeli órákra, és az éjszakára, amint elsötétül! Nem hagyott el téged az Urad, se meg nem gyűlölt. Bizony, a túlvilág jobb neked, mint az evilág, és biztosan adni fog neked az Urad, és elégedett leszel. Nem talált-e téged árvának, s adott menedéket, és nem talált-e a téves úton, és vezetett az igaz útra, és talált-e szűkölködőnek és tett gazdaggá?Ezért az árvát ne sanyargasd, a kéregetővel ne légy goromba! És Urad kegyét hirdesd!” (Korán 93. szúra)

Hogy mennyire magas rangja van Allahnál prófétájának, Mohamednek (Allah dicsérje és üdvözítse) Allahnál, mi sem mutatja jobban, mint hogy a magasságos Allah a prófétákat saját nevükön szólította meg, Mohamed prófétát azonban küldöttként vagy prófétaként szólította meg. „Ó Próféta! Bizony, mi tanúként, örömhír hozóként, és intőként küldtünk el téged, és Allahhoz hívóként, és világító lámpásként” (Korán 33: 45-46); „Ó Küldött! Ne szomorítson el téged azok, akik versengenek a hitetlenségben” (Korán 5: 41)

Akárhányszor megemlíti a nevét, mindig együtt említi a küldetéssel:

„Mohamed csupán egy küldött, eltávoztak előtte a küldöttek az élők sorából. Hát, hogyha meghalna, vagy megöletne, akkor sarkon fordultok? Ám aki sarkon fordul, az nem árt semmiben Allahnak, és Allah pedig meg fogja jutalmazni azokat, akik hálát adnak” (Korán 3: 144)

Allah olyan kiváltságokban részesítette Mohamed prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse), mint a Paradicsom legmagasabb helye, arabul al-waszílah. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha halljátok a müezzint [imára hívni], akkor mondjátok azt, amit ő mond, majd kérjetek áldást nekem, hiszen aki egyszer kér áldást nekem, azt Allah tízszer dicséri meg, majd kérjétek számomra a waszílát, mely egy olyan hely a Paradicsomban, mely csupán egyetlen szolgának jár, és reménykedem abban, hogy én leszek az. Aki kéri számomra a waszílát, érvényes lesz érte a közbenjárásom” (Muszlim)

Továbbá Allah kizárólag Mohamed prófétának (Allah dicsérje és üdvözítse) adta a hónál is fehérebb színű Kautar (Bőség) folyót, amelynek vize a méznél is édesebb, ha valaki megkóstolja, soha többet nem szomjazik meg. Allah azt mondta:

„Bizony, Mi megadtuk neked [Ó Mohamed] a Bőséget. Imádkozz hát Uradhoz és áldozz [Urad nevét említve]! Aki gyűlöl téged, ő az elvágatott [minden jótól]!” (Korán 108. szúra)

Allah egyezséget kötött a prófétákkal és küldöttekkel, hogy ha az ő idejükben jön el Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse), akkor hinni fognak benne, és támogatni fogják őt. Allah azt mondta:

„[Emlékezz arra], amikor Allah egyezséget kötött a prófétákkal [mondva]: Ha Írást és bölcsességet adtam nektek, majd utána egy küldött jön el hozzátok – megerősítvén azt, ami nálatok van – [akkor] hinnetek kell benne, és segítséget kell nyújtanotok neki! És azt mondta: Elismeritek-e, és elfogadjátok-e az egyezségem? Azt mondták: Elfogadjuk! Azt mondta: Tanúsítsátok hát, és én is tanú leszek veletek!” (Korán 3: 81)

Mohamed (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Én vagyok Ádám gyermekeinek vezetője a Feltámadás napján, és én leszek az első aki felett megnyílik a sír, és az első, aki közbenjár”

Mohamed (Allah dicsérje és üdvözítse) a próféták pecsétje, aki után nem jön el új próféta: „Nem volt Mohamed egyetlen férfinek sem az apja közületek, hanem Allah küldötte és a próféták pecsétje (az utolsó próféta)” (Korán 33: 40)

Azt mondta Allah küldötte: „Az én az engem megelőző próféták példája annak a férfinek a példája, aki épületet épített, tetszetőssé és széppé tette, kivéve egyetlen építőkő helyét hagyta ki, mely az egyik sarkában lenne, és ami az embereket csodálkozásra késztette, és azt kérdezték: Nem teszik ide a követ? Nos én vagyok ez az építőkő, és én vagyok a Próféták pecsétje”.

Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) nagyszerű, kiváló ember volt, aki egybegyűjtötte a legszebb fizikai és erkölcsi tulajdonságokat. Amikor öröm töltötte el, arca olyan fénylő volt, akár a hold. Olyan ember volt, aki mindig jóságosan, mosolygós arccal és szép beszéddel fogadta az embereket, a gonoszságot jósággal viszonozta, és felülemelkedett a kicsinyes dolgokon.

Ali azt mondta: „Allah Küldöttének mindig jó volt a kedve, kellemes modorú, kíméletes és elnéző volt. Sohasem volt goromba, sem durva beszédű, sem hangoskodó, sem trágárkodó vagy másokat sértegető, és nem játszotta meg a figyelmetlent...”

Szép erkölcse nem korlátozódott követőire, hanem magában foglalta ellenségeit is. Amikor azt kérték tőle, hogy fohászkodjon a bálványimádók ellen, azt mondta: „Én bizony nem átkozónak küldettem, hanem könyörületként küldettem el.” (Muszlim)

Végezetül, a muszlimok közösségének feladata és kötelessége, miután megismerték Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) rangját, hogy kövessék a tanítását, és hogy átadják az üzenetét az emberiségnek: „Mond (ó Mohamed): ha szeretitek Allahot, akkor kövessetek engem” (Korán 3: 31)

Fordította: Abdul-Fattah Munif, MME