Előadásomat ezzel At-Tirmithitől származó hadísszal kezdeném, mely Aisha (Allah legyen vele elégedett) különleges szerepére utal a Próféta (béke legyen vele) életében.

A Prófétáról (béke legyen vele) tudjuk, hogy a hőn szeretett Khadidzsa (Allah legyen vele elégedett) elvesztése után még 10 felesége volt. E házasságok oka egyrészt a dáwa, az iszlám mind szélesebb körben való megismertetése, valamint politikai és humanitárius okok. A házasságok által Arábia számos törzsével került rokoni kapcsolatba, kialakult köztük egyfajta politikai és vallási kapcsolat, kötődés az Iszlámhoz. Több feleség csatákban elesett muszlim özvegye volt, akik bárminemű támogatás, pártfogó nélkül maradtak, vagy éppen fontos, befolyásos családokhoz, klánokhoz tartoztak, akikkel fontos volt megerősíteni a szövetséget. Volt köztük több hadifogoly is, mint például Juwayriya és Rayhana, akiket miután áttértek az Iszlámra a Próféta (béke legyen vele) elvett feleségül.
Minden feleség élete példázat számunkra, méltán nevezi őket a Mindenható Allah a Hívők Anyáinak, arabul Umm al-Mu’minin -nek:

„A próféta közelebb áll a hívőkhöz, mint ők maguk, és feleségei [olyanok, mint] az anyjuk” (33:6)

A feleségek iránti tiszteletről a Mindenható Allah így nyilatkozik:

„Ti hívők! Ne lépjetek be a próféta hajlékaiba - ha csak engedélyt nem kaptatok - evésre, anélkül, hogy kivárnátok a kellő időt arra! Ha azonban meghívást kaptatok, lépjetek be. Amikor pedig már ettetek, akkor széledjetek szét és ne bocsátkozzatok bizalmasan beszélgetésbe! Bizony, terhére vagytok ezzel a prófétának! Ám ő restelkedik előttetek [és nem küld el titeket]. Allah azonban nem restelli az igazságot. És ha kértek valami eszközt a feleségeitől akkor függöny mögül kérjétek! Így tisztább marad a ti szívetek és az ő szívük is. Nem szabad terhére lennetek Allah küldöttének és nem szabad megházasodnotok sohasem az ő feleségeivel, miután ő már nem lesz! Ez súlyos [vétek] lenne a részetekről Allah előtt!” (33:53)

Khadidzsa (Allah legyen vele elégedett) halála után A Próféta (béke legyen vele) Khaula bint Hakim közbenjárása révén Sawda bint Zam’a-t (Allah legyen vele elégedett) vette feleségül, majd három év múlva Aisha bint Abu Bakrt (Allah legyen vele elégedett). (Ez Al-Tabari álláspontja, -9. kötet, 128-129. old., azonban vannak olyan feljegyzések, melyek szerint Aisha (Allah legyen vele elégedett) már Sawda előtt is esetleg a Próféta (béke legyen vele) felesége volt, csak később költözött be a Próféta (béke legyen vele) házába. (Sahih Muslim vol., 8. könyv,.3451. sz. hagyomány,.747. old.,  Bukhari vol.3 , 34. könyv,4. fejezet, 269. hagyomány,154. old., ill.  vol.3 .853.29. o.; Sahih Muslim vol.2 7. könyv. 2958 sz. hagyomány,.651. o.; Sahih Muslim vol.2 lábjegyzet 1918. sz. hagyomány, 748.o.)

Hz. Aisha Um Ruman és Abu Bakr Siddique lánya volt, Mekkában született 614-ben. Abu Bakr a Banu Taym klánból származott, mely szintén a Quraysh törzs egy csoportja, ahonnan a Próféta (béke legyen vele) is származott. Abu Bakr az akkori muszlim közösség legbefolyásosabb embere volt, istenfélő ember, a Próféta (béke legyen vele) első és leghűségesebb támogatója.
Aisha (Allah legyen vele elégedett) apjával tartott az Abesszíniai (ez a mai Etiópia területe) kivándorlás során is, 615-ben. Al-Tabari szerint Abu Bakr megpróbálta lányát megkímélni a kivándorlás veszélyétől és nehézségeitől, egy házasság által, mely Jubayr ibn Mut’im-mal köttetett volna, ám Mut’im visszautasította. Mut’imról érdemes tudni, hogy apja pogány volt, de szimpatizált a muszlimokkal.
Miután az előző eljegyzés Mut’immal közös megegyezéssel semmissé lett, a Próféta (béke legyen vele) eljegyezte Hz. Aishát. Ekkor Aisha (Allah legyen vele elégedett) mindössze 6 éves volt, s továbbra is a szülei házában lakott, egészen 9 éves koráig, amikor is a házasság beteljesedett, s Aisha (Allah legyen vele elégedett) a Próféta (béke legyen vele) házába költözött.

Ursa mondta: „A Próféta (béke legyen vele) akkor írta meg a házassági szerződést, amikor Aisha hat éves volt, s kilenc éves korában teljesedett be a házasság, s még kilenc évet töltött vele ezután (haláláig).” (Bukhari 7.88)

Magáról a házasságkötésről, s hogy ezt Aisha (Allah legyen vele elégedett) hogyan is élte meg, számos hadísz szól (Sahih Muslim, Abu Davud, Bukhari és egyéb gyűjteményekben), ezek közül most egyet említek, ez Bukharinál szerepel, s talán a legérzékletesebben írja le:

Aisha mondta:”A Próféta (béke legyen vele) hat éves koromban jegyzett el. Medinába mentünk és Bani-al-Harith bin Khazraj házában laktunk. Beteg lettem és kihullott a hajam. Később újra kinőtt és anyám, Um Ruman odajött hozzám, amikor épp néhány barátnőmmel hintáztam. Hívott, hogy menjek vele, de nem tudtam miért. Kézen fogott, s hamarosan ezután a ház ajtaja előtt álltam. Elakadt a lélegzetem, s mikor visszaállt egy kis vízzel megdörzsölte az arcomat és a fejemet. Bekísért a házba. Ott néhány Ansari asszony Allah áldását kívánta nekem, s jó szerencsét. Majd anyámmal együtt felkészítettek a házasságra. Váratlanul Allah Küldötte jött be hozzám, még akkor délelőtt, s anyám kézen fogott ismét, s hozzá vezetett. Ekkor kilenc éves voltam.” (Bukhari 5.234)

Allah Küldötte (béke legyen vele) és Aisha (Allah legyen vele elégedett) nagyon-nagyon szerették egymást, őszintén, Allahért. A Próféta (béke legyen vele) már kislány korában nagyon nagy szeretettel és törődéssel vette körül:

Aisha mondta: „Szerettem babákkal játszani, a Próféta jelenlétében is, és a barátnőim is ott játszottak velem. Amikor Allah Küldötte belépett, ők mindig elbújtak, de a Próféta hívta őket, hogy játszanak velem.” (Babákkal és egyéb képmásokkal tiltott volt játszani, de Aishának, akárcsak a többi gyermeknek, aki még nem érte el a pubertás kort, megengedett volt). (Bukhari 8.151)

Ő volt a Próféta (béke legyen vele) legkedvesebb felesége, s számos forrás említi, hogy az ő jelenlétében kapta Allah Küldötte (béke legyen vele) a legtöbb kinyilatkoztatást.
A Mindenható Allah kilenc áldással tette őt különlegessé :
1.    Zöld lepelbe burkolva Gábriel megmutatta arcképét a Prófétának (béke legyen vele), s közölte: ezt a nőt választotta számára a Kegyelmes Allah hitvesül ezen a világon és a következőben is.
2.    Ő volt az egyetlen, aki szűzen lett a Próféta (béke legyen vele) felesége.
3.    Amikor a Próféta (béke legyen vele) meghalt, keze az ő ölében pihent, az ő, Aisha szobájában.
4.    Több alkalommal angyalok vették körül a szobáját, szeretetet, megbecsülést hozva.
5.    Nagyon gyakran érkezett kinyilatkoztatás a Próféta (béke legyen vele) számára, amikor egymás társaságában voltak, pihentek békében, nyugalomban, csendességben.
6.    A Próféta (béke legyen vele) leghűbb, igaz barátjának, Abu Bakrnak lánya volt.
7.    A Mindenható Allah egy ájával menti fel és igazolja ártatlanságát.
8.    Muszlimként született, puritán körülmények közt élt, s a teremtmények legkiválóbbikával, a Prófétával (béke legyen vele) töltötte legfontosabb éveit.
9.    A Mindenható Allah isteni megbocsátást és bőséges jutalmat ígért neki.

Hz. Aisha rendkívüli személyiség volt, kora egyik legtisztább erkölcsű asszonya, rendkívül okos, jó memóriával és logikával rendelkezett, megbízható, őszinte, tiszta, jólelkű, érzékeny és feddhetetlen, a csatákban bátor és egész életében kitartó és állhatatos.
A Próféta (béke legyen vele) házában, rendkívül puritán körülmények között élt. Amikor beköltözött Hz. Sawda is ott élt már, valamint a Próféta nem férjezett lányai: Fatima és Um Kulthum (Allah legyen velük elégedett). A ház a Próféta (béke legyen vele) mecsete közelében volt. Hz. Aisha szobája (mert igazából nem ház volt, hanem a mecset oldalához épített szoba. Allah Küldötte (béke legyen vele) minden feleségének építettek egy ilyen szobát. Erre utal pl. a „Hudzsurat” szúra címe is, ami szobákat, privát lakosztályokat jelent) ez alig hat láb széles volt, egy takaró fedte, védte az esőtől. A fedél olyan alacsonyan volt, hogy ha valaki felegyenesedett elérte. Egyszerű ajtaja sosem volt zárva, függönyül egy takaró szolgált. Kicsi volt tehát és nagyon puritán, de annál több volt benne az érzés, melyet a hit hatott át.
Aisha (Allah legyen vele elégedett) elégedett volt ezzel teljes mértékben. Ő maga, amije csak volt, adományba adta, másokat segített. Ő is, és nővére Asma is rendkívül jólelkű volt. Amijük volt, azzal Allah nevében a rászorulókat segítették. Megtörtént, hogy többet is adtak annál, ami volt, de tették ezt, mert hitték: Allah megsegíti az adakozókat. És valóban így is történt mindig. Egy alkalommal 70.000 Dirhamot adott jótékony célra, s kapott utána 100.000 Dirhamot Amir Muawiyahtól, aki Szíriából tért vissza. Természetesen azonnal eladományozta, csak úgy mint az Abdullah bin Zubair által küldött 100.000 Dirhamot.
Egy napon éppen böjtölt, amikor egy szegény ember megállt az ajtaja előtt és élelmet kért. Azonban neki is csak egy darab kenyere volt, s csak ezzel tudta volna megtörni a böjtjét. Ő mégis odaadta ezt az éhes asszonynak. S este Aisha (Allah legyen vele elégedett) kapott valakitől egy egész tál főtt ételt, vagyis a Mindenható Allah mindig ad, sőt jobbat ad az helyett, amit mi adunk másoknak.
Nagyon lágy szívű és érzékeny is volt, ezt példázza, amikor egy alkalommal egy asszony két kis gyermekkel érkezett hozzá. Aishának (Allah legyen vele elégedett) csak három szem datolyája volt. Ezeket odaadta az asszonynak, aki egyet-egyet adott a gyerekeknek, a másikat pedig ő kezdte enni. Az egyik gyermek azonban gyorsan megette az övét, és vágyakozva nézett a datolyát evő anyjára. Az asszony nem bírta nézni gyermeke éhségét, s kettéharapta a datolyát, s elosztotta köztük. Ezt látva Aisha (Allah legyen vele elégedett) nem tudta visszatartani a könnyeit.

Bármennyire is nemes lelkületű volt, őt is elérte a hamis vádaskodás - egy alkalommal a házasságtörés vádjával illették:
Aisha (Allah legyen vele elégedett) mindig a Prófétával (béke legyen vele) tartott utazásai során. Mindössze 14 éves volt, amikor egy út során, egy reggelen elhagyta a tábort, mert nem találta nővérétől kölcsönkapott nyakláncát. Mire visszatért, a többiek már tábort bontottak, s elmentek. Egy fél nap várakozás után megmentette egy férfi, Safwan ibn Al-Muattal, mivel az ő feladata volt, hogy ellenőrizze folyamatosan: mindenki és minden megvan-e. Megtalálta, ahogy Jilbabba burkolózva feküdt a földön, és délutánra visszavitte őt a karavánhoz. Ez szolgálta a vád alapját, mivel ketten voltak Safwannal. Egész Medinát elárasztották ezzel a rosszhiszemű pletykával, melynek fő szószólói Hasan bin Thabit, Hamnah bint Jahash és Mastah bin Athathah voltak.
A Próféta (béke legyen vele) adoptált fia, Zayd ibn Haritath védte meg Aisha (Allah legyen vele elégedett) jó hírét.
Röviddel ezután Allah küldötte (béke legyen vele) kinyilatkoztatást kapott, mely szerint a házasságtörést 4 szemtanúnak kell igazolnia:

„Aki tisztes férjes asszonyoknak kelti rosszhírét, és azután nem hoz négy szemtanút, azt korbácsoljátok meg nyolcvan korbácsütéssel, és ne fogadjatok el tőle tanúságtételt soha többé! Ők a bűnösök,kivéve azokat, akik megbánást tanúsítanak, és megjavulnak. Allah megbocsátó és könyörületes.” (24:4-5)

Ez rendezte Aisha (Allah legyen vele elégedett) hírnevét, megvédte ártatlanságát is. A Próféta nagyon megnyugodott ettől, mert igen bántotta ez a vádaskodás. A kinyilatkoztatás másik része pedig rendreutasította a vádlókat:

„Akik hazugsággal állottak elő, azok egy kis csoportot alkotnak közöttetek. És ne gondoljátok, hogy ez ártalmatokra van. Ellenkezőleg! A javatokra szolgál! Közületek mindenkinek az jár, ami bűnt elkövetett. Akinek pedig a legnagyobb része volt ebben, annak súlyos büntetés lesz az osztályrésze.” (24:11)

A Próféta (béke legyen vele) 40 korbácsütést rendelt el büntetésükül.
A kinyilatkoztatás után mosollyal az arcán tért vissza Aishához (Allah legyen vele elégedett).
Hz. Aishához ekkor még nem jutott el ez a pletykálkodás, épp ezért történhetett meg a következő eset: Egy este Mastah bin Aththathah koros anyjával ment valahová Aisha (Allah legyen vele elégedett), amikor is az asszony erősen szidni, sőt átkozni kezdte a fiát. Ezen Aisha nagyon meglepődött, mondta is az asszonynak, hogy hogy beszélhet így, hiszen a fia a Próféta (béke legyen vele) társa, bátran harcolt a badri csatában is, megbecsülést érdemel tehát. Mire az asszony közölte vele, hogy a fia márpedig részese volt annak a szörnyű, rosszhiszemű összeesküvésnek, melyet épp ellene szőttek. Hazatérve Aisha (Allah legyen vele elégedett) kérte a Prófétát (béke legyen vele) had menjen haza a szüleihez. Ők azonban szintén megerősítették, amit hallott. Nagyon szomorú lett, és vigasztalhatatlanul sírt. A szülei próbálták türelemre, megnyugvásra inteni, mindhiába. A harmadik reggelen a Próféta (béke legyen vele) meglátogatta. Aisha (Allah legyen vele elégedett) végül így szólt Allah Küldöttéhez (béke legyen vele): „Ha visszautasítom a bűnösséget, senki nem hisz nekem, de ártatlan vagyok, és ezt Allah tudja.” A legjobb válasz e hamis vádakra az, amit József (béke legyen vele) apja is mondott:
„És hamis vért hoztak az ő ingére. [Jákob azt] mondta: „Nem! Bizony ti magatok főztetek ki valamit! Szép türelem hát [az én feladatom]. És Allah az, akihez segítségért kell fohászkodni az ellen, amit elmondotok.” (12:18)

Aisha (Allah legyen vele elégedett) szülei szintén nagyon megnyugodtak a kinyilatkoztatás után, s különleges érzéssel töltötte el szívüket, hogy lányukat kinyilatkoztatás menti fel. A Mindenható Allah megbecsülésének, tiszteletének jele ez. Aisha (Allah legyen vele elégedett) kimondhatatlanul hálás volt a Kegyelmes Allahnak. Magát ezt az esetet, a házasságtörés vádját, Ufuk Esetének nevezik a vallástudósok.
Ezek után a Próféta (béke legyen vele) még jobban tisztelte és becsülte Aishát (Allah legyen vele elégedett). Egyszer Amr bin Aas megkérdezte tőle kit szeret a földön a legjobban, s a Próféta (béke legyen vele) azt felelte: „Aishát”. A férfiak közül pedig Abu Bakr volt számára a legkedvesebb. Épp ezért, Umar azt tanácsolta lányának Hafsahnak, aki egyidejűleg szintén a Próféta (béke legyen vele) felesége volt, hogy ne is versenyezzen Aishával (Allah legyen vele elégedett). A rendkívüli tisztelet és megbecsülés egyik oka az volt, hogy Hz. Aisha nagyon kiterjedt vallási ismerettel rendelkezett, rendkívül jól értelmezte az iszlám törvényeket. A Próféta (béke legyen vele) nagyon szerette őt hallgatni.

A Próféta (béke legyen vele) és Aisha (Allah legyen vele elégedett) egy másik utazása alkalmával szintén egy igen fontos kinyilatkoztatás történt. Velük tartott Abu Bakr és több társuk is. Épp a sivatagban táboroztak, amikor Aisha (Allah legyen vele elégedett) nyaklánca leesett. Többen is keresni kezdték, de hiába, nem találták. A Próféta (béke legyen vele) a sátrában pihent, mikor eljött a hajnali imára hívás ideje. Azonban nem volt víz a mosakodáshoz. A társak nagyon aggódtak a reggeli ima miatt, Hz. Aisha volt ezért a kellemetlen helyzetért a felelős. Abu Bakr megdorgálta lányát, hogy ezt a kellemetlen helyzetet előidézte, ami veszélybe sodorja a Fajr imát. Azonban éppen ebben a pillanatban kapta Allah Küldötte (béke legyen vele) a következő kinyilatkoztatást:

„Ti hívők! Ne közelítsetek az istentisztelethez ittasan, [hanem várjatok,] amíg tudjátok, hogy mit mondtok! És [ne közelítsetek] a magömléstől tisztátalanul sem, amíg nem mosakodtatok meg - kivéve, ha [csak éppen] áthaladtok az úton! Ha betegek vagytok, vagy utaztok, vagy valamelyikőtök az illemhelyről jön, vagy asszonyokat illettetek és nem leltek vizet, akkor folyamodjatok tiszta homokhoz és dörzsöljétek meg [azzal] az arcotokat és a kezeteket: Allah elnéző és megbocsátó.” (4:43)
Ekkortól tehát a Mindenható Allah lehetővé tette a tajammumot. Azok az emberek, akik eddig bírálták Aishát (Allah legyen vele elégedett), most dicsérték és elismerésüket fejezték ki, s köszönetet mondtak Allahnak. Abu Bakr is nagyon boldog volt, az eset után hosszan fohászkodott lánya hosszú, boldog életéért. Az ima után pedig, mikor a tevék indulásra készen voltak, az egyik alól a nyaklánc is előkerült.

A hidzsra utáni kilencedik évben az iszlám már nagyon elterjedt Arábia szerte. Jobb módban is élhettek a muszlimok mint annak előtte. Ezért aztán néhány feleség egy kicsit többet is szeretett volna kérni a Prófétától (béke legyen vele). Ő azonban ezért igen neheztelt, mert példázatként tartotta a feleségek viselkedését a többi muszlim számára, s szerette volna népét megtanítani a pénzzel való helyes bánásmódra. Így hát elvonult a feleségeitől egy hónapra. Aisha (Allah legyen vele elégedett)  szobája fölé költözött. 29 nap után lement Aishához, aki miután megkérdezte tőle a szüleit vagy őt választja (a nehéz körülményekkel együtt), azt válaszolta, hogy ő és a szülei akár az életüket is feláldoznák érte, s vállal bármit, csak a Prófétával (béke legyen vele) éljen. Ez után érkezett a következő kinyilatkoztatás:

„Próféta! Mondd a feleségeidnek: „Ha az evilági életet és annak pompáját kívánjátok, akkor gyertek ide, [vég]kielégítést adok nektek és illendő módon elbocsátalak benneteket.  / Ha azonban Allahot és az ő küldöttét kívánjátok és a túlvilági lakhelyet - bizony, Allah óriási fizetséget készített azoknak, akik jóravalóak közöttetek.” (33: 28-29)

Kérte a Prófétát (béke legyen vele) tartsa titokban a válaszát, hogy ne befolyásolja vele a többieket a válaszadásban. Végül minden feleség hasonló választ adott, így ismét visszatért a béke és a nyugalom.

Két alkalommal Aisha (Allah legyen vele elégedett) személyesen is látta Gábrielt (bár Allah Küldötte (béke legyen vele) társai közül sokan látták Gábrielt és más angyalokat is emberi alakban):
Egyszer Aisha (Allah legyen vele elégedett) megpillantotta a Prófétát (béke legyen vele), amint a keze egy ló sörényén volt, s beszélgetett a lovassal. Később megkérdezte ki volt az a lovon, mire Allah Küldötte nagyon meglepődött. Mondta neki, hogy Gábriel volt emberi alakban, s kérte, hogy közvetítse üdvözletét Hz. Aishának.
Anas elmondása szerint, másik alkalommal a Próféta (béke legyen vele) éppen Aisha (Allah legyen vele elégedett) szobájában imádkozott, amikor Hz. Aisha észrevett egy idegent az ajtó előtt. Az ima befejezése után a Próféta (béke legyen vele) kiment, s látta, hogy Gábriel van itt. Be is hívta, de Gábriel azt válaszolta, hogy nem megy olyan helyre, ahol képek vagy kutya van. Miután Allah Küldötte (béke legyen vele) kiküldte a kiskutyát, Gábriel belépett.

Aisha (Allah legyen vele elégedett) nevéhez számos hadísz fűződik, szám szerint 2210, melyek közül 316 Bukhari és Muszlim gyűjteményében is szerepel. Ezek a Sharia alapjai. /A Sharia az iszlám vallásjog, vallásjogi hagyomány. Maga az iszlám életforma, helyes viselkedés, legtágabb értelemben a világ harmonikus működését megszabó törvényeket jelenti. A fiqh  pedig a vallástudósok által végzett, formális jogi tételek megfogalmazása, melynek célja a Sharia megértése. /

A hét legtöbb hadíszt hagyományozó kortárs:
1.    Abu Hurairah (5374)
2.    Abdullah bin Umar bin Khattab (2630)
3.    Aisah (2210)
4.    Abdullah bin Abbas (1660)
5.    Jabir bin Abdullah Ansari (1540)
6.    Saad bin Malik Abu Saeed Khudri (1540)
7.    Anas bin Malik (1286)

Imam Thabi a nők legkiválóbbikaként említi tudás és bölcsesség tekintetében. Nevezik az Iszlám Asszonyainak Horizontjaként is, mivel lakóhelye volt a kinyilatkoztatások központja.
A Khulfa-u-Rashideen kalifátus alatt (ez első 4 kalifa összefoglaló neve „az igaz úton vezetett kalifák”) elfogadták az ő fatwáját. Különösen az öröklési jogban rendelkezett kiemelkedő tudással.
A Próféta (béke legyen vele) tudásáért még inkább szerette. Egyszer, amikor beteg volt, Aisha (Allah legyen vele elégedett) szintén nem érezte jól magát. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta, hogy ha Aisha (Allah legyen vele elégedett) előbb hal meg, ő maga fogja megfürdetni, halotti lepelbe burkolni, leereszteni a sírba, s imádkozni érte. Hz. Aisha pedig azt mondta, hogy ha ő előbb hal meg, hozzon új feleséget a lakásába. Ebből is kitűnik az ő igazi, Allahért való szeretetük.

Mohamed Próféta (béke legyen vele) 632-ben halt meg, 62 éves korában, Medinában. Hz. Aisha szobájában volt, keze Aisha (Allah legyen vele elégedett) ölében nyugodott halálakor. Közvetlenül halálát megelőzően Hz. Aisha bátyja Abdul Rahman ment be hozzájuk egy miszwákkal a kezében. A Próféta (béke legyen vele) vágyakozva nézett a miszwákra, Aisha (Allah legyen vele elégedett) pedig megértette a pillantását, s elkérte testvérétől. Mivel kemény volt, szájában kicsit megpuhította. Allah Küldötte (béke legyen vele) megmosta a fogát, s kezét bemártotta a közelében lévő vízzel teli edénybe, megmosta arcát, miközben ezeket a szavakat mondta: „Nincs más isten csak Allah, ő az egyedül imádható”. Majd kezével felfelé mutatott és így szólt: „Arra van a legjobb barát.” majd lelke felszállít teste börtönéből.
Imam Thabi mondta, hogy a Próféta (béke legyen vele) lelke ott hagyta el a testét, ahol a legjobban szeretett lenni.
Allah Küldötte (béke legyen vele) Hz. Aisha házában lett eltemetve. A ház ma már a Próféta (béke legyen vele) által alapított mecseten belül helyezkedik el. A ház és az eredeti menbar (mecsetben lévő szószék) közti terület a Rawda Sarifa, amely a Paradicsom egy darabjához hasonlatos.

Aisha (Allah legyen vele elégedett) a hidzsra 58. évében, 678-ban, Ramadán havának 17. napján halt meg, 65 éves korában. „Allahtól származunk és Allahhoz térünk vissza.” A Jennatul Baqi temetőben lett eltemetve, Abu Hurairah imádkozott érte.
„Te nyugtot lelt lélek!/ Térj vissza Uradhoz elégedetten, szívesen látva,/ lépj szolgái közé,/ és lépj a Paradicsomba!” (89:27-30)
Allah legyen vele elégedett, s emelje a Paradicsom legmagasabb szintjére. Ameen.




Felhasznált egyéb források:

Khaalid Muhammad Khaalid, Dr. Abdel-Hamid Eliwa: Men&women around the Messenger (Dar Al- Manarah) 2002/19100, ISBN: 977 -6005-21-7

Mahmood Ahmad Ghadanfar: Great women of Islam, (DARUSSALAM) ISBN: 9960-717-17-8 (9960717178)

Goodwin, Jan. Price of Honour: Muslim Women Lift the Veil of Silence on the Islamic World. UK: Little, Brown Book Group, 1994
Watt, M. "Aisha bint Abi Bakr". in P.J. Bearman, Th. Bianquis, C.E. Bosworth, E. van Donzel, W.P. Heinrichs. Encyclopaedia of Islam Online. Brill Academic Publishers. ISSN 1573-3912.