Az identitás különböző szinteken jelenik meg. Az egyén szintjén az identitás megőrzi a személyiség körvonalát, amelynek hiányában az ember jelentéktelen, utánzó lénnyé válik, hiszen az identitásnak alapvető kapcsolata van az egyén meggyőződésével, és ezáltal személyisége jellemzőinek meghatározásával, amely által értékes emberré válik, akinek értelmes és céltudatos élete van. Más megközelítésben az identitás a személy abszolút valósága, amely tartalmazza lényegi tulajdonságait, és amely megkülönbözteti a többi személytől, hasonlóan az emberi ujjlenyomathoz.
Közösségi, vagy társadalmi szinten az identitás az a bástya, amelyben tagjai menedéket találnak, és az a kötőanyag, amely összetartja építőelemeit. Ha elvész az identitás, akkor szétesik a közösség, és ellentétes elemei széthúzzák.
Nemzeti szinten az identitást azon hitelvek és jellemzők csoportja, amelyek által a nemzet megkülönbözteti magát a többitől. Miként az ember rendelkezik identitással, úgy a társadalmak és a nemzetek is rendelkeznek identitással. Létezik iszlám társadalom, szekularizált/világi társadalom, keresztény, hindu valamint kommunista és kapitalista társadalom. Mindegyiknek megvannak a saját jellemzői, és elvei.
Szükséges, hogy az identitás jelenléte állandó és folyamatos legyen, hiszen ennek hiányában nincs lehetőség a sajátosságra, a kulturális és civilizációs sokszínűségre, se pluralizmusra, se pedig differenciálódásra. Az eredeti állapot a teremtmények világában a sokszínűség és a pluralizmus. Nélküle csupán egybeolvadás, és egyetlen személyiségbe való beolvadás jöhetne létre.
A muszlim ember identitása és identitásának kifejeződése
Az identitásnak nem csak szintjei, hanem alkotóelemei is vannak. Az identitás négy alapvető alapelvből, elemből áll: a közös hit, a közös történelem, a közös nyelv, és a közös haza (a közös szülőföld, vagy közös földrajzi elhelyezkedés). Ezek mellett az alapvetően pozitív elemek mellett léteznek kevésbé pozitív identitásképző elemek is, mint például a közös gazdasági érdek vagy a közös ellenségkép.
Számunkra muszlimok számára azok az elemek a mérvadók, amelyeket egy adott nemzet tagjainak többsége általában elfogad: a közös hit, történelem, nyelv és haza. Az iszlám felfogásában azonban a legjelentősebb kétségtelenül a hit, amely a többi elemet egyensúlyban és egészséges szinten tartja.
Az iszlám identitás valójában Allahhoz, az Ő Küldöttéhez, az iszlám valláshoz és az egyistenhithez való tartozást jelenti, amellyel Allah teljessé tette számunkra a vallást, és kegyeit, valamint középúton járó közösséggé és a legjobb nemzetté tett minket, és a legjobb színezetet kölcsönözte nekünk.
„[Kövessétek] Allah színezetét [vallást]! És melyik színezet lehet jobb, mint Allahé? S mi az Ő szolgái vagyunk.” (Korán 2: 138)
Az identitás az iszlámban a dolgok lényege és eredete, amely olyan, mint a fának a mag. Az identitás egy térkép, amely visszavezet bennünket a mi igazi hazánkba (a Paradicsomba), és garantálja a jogot a visszatérésre.
Amikor a muszlim ember – függetlenül lakóhelyétől – integrálódik abban a társadalomban, amelyben éppen él, megőrizve szívében az iszlám hit elveit és magáévá téve az iszlám életmódot, így ezzel a koncepcióval kifejezi az iszlám identitás fogalmát.
Iszlám identitás az egyén és a nemzet szintjén
Ha az egyén identitása egybeesik a társadalmának és nemzetének identitásával, akkor jön létre az optimális helyzet, amely biztonságérzetet, és a társadalomhoz való szerves tartozás érzését nyújtja, ha azonban összeütköznek az identitások, elidegenedés és válság jelentkezik. A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Az iszlám idegenként vette kezdetét, és olyanná lesz amilyen volt a kezdetén, idegenné; de boldogok lesznek az idegenek!” [Muszlim].
Allah azt mondja a Koránban mintegy a muszlim ember identitásának meghatározásaként:
„S állítsd arcod a vallás felé hanífként (a társítástól elhajlóként). [Kövesd] az Allah általi fitrát (egyistenhívő természetet), amelyre az embereket teremtette. Allah teremtését illetően nincs változtatás, ez az egyenes vallás, ám a legtöbb ember nem bír tudással” (Korán 30: 30).
Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta „Minden újszülött a fitrán (veleszületett egyistenhiten) születik, majd szülei teszik zsidóvá, kereszténnyé vagy mágushitűvé (zoroasztriánussá)” (al-Bukhári és Muszlim).
A mindenható Isten olyan utat választott a muszlim nemzetnek, amely javítja és jobbá teszi. Allah azt mondta a Koránban:
„A mai napon befejezetté tettem számotokra vallásotokat, és kiteljesítettem rátok kegyemet, és az iszlámot választottam számotokra vallásul” (Korán 5:3)
Allah azt is mondta:
„Ó, ti, akik hisztek! Hajoljatok meg, boruljatok le és szolgáljátok az Uratokat. Jót cselekedjetek! Talán boldogultok. Tegyetek erőfeszítést Allahért az Őt megillető erőfeszítéssel, Ő titeket választott ki. Semmi terheset nem rótt ki rátok a vallásban. Ez apátok, Ábrahám vallása. Ő nevezett benneteket muszlimoknak korábban, és [ez a nevetek] ebben is (a Koránban), hogy a küldött tanú lehessen veletek szemben, s hogy ti is tanúk lehessetek az emberekkel szemben. Tartsátok meg az imádkozást, adjátok meg alamizsnát, és ragaszkodjatok Allahhoz! Ő a ti igazi segítőtök. Milyen kiváló pártfogó és milyen kiváló segítő!” (Korán 22: 77-78)
Az iszlám identitás jellemzői
1. Az iszlám hit globális, egyetemes: az iszlám identitás alá rendeződik minden muszlim, bárhonnan származzon, bármilyen legyen a bőrszíne, vagy a nyelve; az iszlám népe saját jellemzőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik hogy mindannyian egy elnevezés alatt, és egy hitrendszer alatt legyenek. „Bizony ez a ti közösségetek egyetlen közösség, s Én vagyok az Uratok, Engem szolgáljatok hát!” (Korán 21: 92)
2. Minden muszlimnak ragaszkodnia kell hozzá: a muszlimok nem hagyhatják el, ez egy kötelező előírás számukra:
„Mondd: Ó, emberek! Én bizony Allah Küldötte vagyok hozzátok mindnyájatokhoz, azé, akié az egek és a föld birodalma. Nincs más isten csak Ő! Ő kelt életre és Ő küld halálba. Higgyetek Allahban és küldöttében, – az írástudatlan prófétában – aki hisz Allahban és az Ő szavaiban, és kövessétek őt, talán rátaláltok az igaz útra” (Korán 7:158)
3. Különbözik minden más identitástól: ez a különbözőség biztosítja minden nemzetnek a túlélés alapvető elemeit, és őrzi meg a kultúrájukat és az ideológiájukat, így nem olvadnak bele más nemzetekbe. Ezért ez a különbözőség magában foglalja az élet minden aspektusát, kezdve a hittől:
„Megvan nektek a vallásotok, és megvan nekem is a vallásom” (Korán 109:6);
"Vezess bennünket az Egyenes útra! Azok útjára, akiknek kegyeket juttattál, nem azokéra, akiket haragvás sújt, sem az eltévelyedettekére!" (Korán 1: 6-7),
egészen a gyakorlati élet minden területéig: „Nem való közénk, aki mások életmódját követi” (al-Tabaráni)
4. Az iszlám felöleli a muszlim ember egész életét és személyiségének összes megnyilvánulását. Az iszlám identitás teljes mértékben befejezett, továbbá meghatározott jellemzőkkel bír. Pontosan és világosan meghatározza tulajdonosa célját, funkcióját és távoli célját:
„Mondd: Bizony imádkozásom, szertartásom (istenszolgálatom, áldozatom), életem és halálom Allahé, a teremtmények Uráé, nincs társa Neki! Erre (a szóra) lettem utasítva és én vagyok az első muszlim (önmagát Allahnak alávető)” (Korán 6: 162-163)
5. A büszkeség és a méltóság forrása:
„Bizony lebocsátottunk nektek egy könyvet, melyben a ti említésetek van, vajon nem fogjátok fel ésszel? (Korán 21:10);
„Ám Allahé a büszkeség, és a küldötté és a hívőké. Ám a képmutatóknak nincs tudomása” (Korán 63:8).
Omar Allah legyen elégedett vele azt mondta: „Bizony mi voltunk a legmegalázottabb nép, s Allah büszkeséget adott nekünk az iszlám által, bármennyire keressük máshol a büszkeséget, Allah megaláz minket”
6. Szoros köteléket alkot birtoklói között: lojalitást és szeretetet helyez birtoklói közé, valamint összeköti őket a hittestvériség, a szeretet, a segítségnyújtás és hűség kötelékével, így egy testet alkotnak:
„Bizony, a hívők testvérek.” (Korán, 49:10);
„És az Ő kegye által váltatok testvérekké” (Korán 3:103);
„És ne gyalázzátok egymást” (Korán 49: 11).
Mohamed Próféta azt mondta: „A hívők egymás iránti szeretetükben, könyörületességükben és együttérzésükben hasonlatosak az egész testhez, amelynek ha panaszkodik egy része, akkor a többi testrész válaszol arra lázzal és virrasztással” (al-Bukhári, Muszlim)
Az identitások küzdelme
Minden nemzet rájött arra, hogy az identitás kérdése központi kérdés, és aki nem fordít figyelmet rá, nem tudja elkerülni a beolvadást egy másik kultúrába, és el fognak tűnni sajátosságai, és függő viszonyba kerül.
Az iszlám umma (világközösség) ellenségei mindent megtesznek hogy elveszítse saját iszlám identitását, monoteista hitét és hiten alapuló kultúráját, A magasságos Allah azt mondta:
„És nem szűnnek meg harcolni ellenetek, amíg el nem fordítanak titeket a vallásotoktól, ha képesek lennének rá" (Korán 2: 217);
„És nem lesznek elégedettek veled a zsidók és a keresztények, amíg nem az ő vallásukat követed” (Korán 2:120);
„Azt szeretnék, ha hitetlenekké lennétek, ahogyan ők is hitetlenkednek, és egyenlők lennétek ebben" (Korán 4: 89)
Veszélyezteti-e az iszlám identitást az asszimiláció?
Az iszlám identitás, mint hitbéli fogalom és mint muszlim közösség, mely (eleve) védett az asszimilációtól, abszolút nem fenyegeti a beolvadás és más identitásokban való eltűnés, hiszen a magasságos Allah azt mondja:
„Ő az aki elküldte az Ő Küldöttét az útmutatással, és az igazság vallásával, hogy azt győzedelmessé tegye minden vallás fölött” (Korán 61: 9)
Az erőltetett asszimiláció ugyan gyengítheti az iszlám identitását egyes közösségeknek, de az egészen biztos, hogy nem fog megtörténni a beolvadás, hiszen ez a vallás Allah megőrzése által van őrizve, és Allah kezeskedett a megőrzéséről. Vannak lesben állók, akik térítés, negatív propaganda vagy megfélemlítés által igyekeznek a mi iszlám identitásunkat eltörölni, mint ahogyan a magasságos Allah mondta:
„Az Írás birtokosai közül sokan szeretnék azt, hogy miután hívők lettetek, ismét hitetlenekké téríthetnének benneteket a magukból támadt irigység okán, miután világossá vált előttük az Igazság” (Korán 2: 109)
Vannak kortárs jelentések, amelyek kiadtak, és amelyek világosan mutatják, az iszlám ellenségei el akarják tüntetni az igazi iszlám identitást. Azt mondta egyszer emlékirataiban a korábbi amerikai elnök, Richard Nixon, hogy „Nincs előttünk a muszlimokkal kapcsolatban más, csupán két megoldás. Az első: legyilkolni és elpusztítani őket, a második: asszimilálni őket más, civil, világi társadalmakban. Most pedig a felvilágosodást ágyúk követik, az ipari forradalmat pedig a lőpor. Szükség van a globalizációra, egy identitás nélküli világra, a nyelv, a kultúra elidegenítésére és a vallás beolvasztására”. Donald Rumsfeld azok között volt, akik határozottan elfogadták ezt, és ezért nyilatkozott gyakran úgy, hogy fontos a kulturális invázió az iszlám világ ellen.
Az iszlám identitás elmélyítésének, megőrzésének eszközei Nyugaton
I. Családi szinten
1. Kiegyensúlyozott, a kihívásokra reagálni, és az asszimilációs törekvésekkel szemben ellenállni képes ember felnevelése, hiszen az iszlám jövője ezekben az országokban összefügg az újabb a generációval.
2. A fogalmak helyesbítése a példaképen keresztül. A szülőknek tükrözniük kell az iszlámot, hiszen az iszlám nem szólít fel a tudásra, miközben a szülők tudatlanok, és a munkára, miközben a szülők nem dolgoznak.
3. Nevelés arra, hogy elfogadjuk a másikat. A bölcsesség a hívő ember elveszett holmija, és ha megtalálja, akkor joga van arra, hogy magáévá tegye.
4. Az ifjúság oktatása olyan módon, amely kielégíti szellemi igényeit, és amely módon szert tesz a muszlim identitás különleges ismérveire, szabadságjogaik korlátozása nélkül.
5. Középutasságra való nevelés. Nem szabad a családtagok és gyerekek számára szűkíteni a megengedett dolgokat, csak azért, mert úgy gondoljuk, a tilalmas dolgok előfordulását így lehet megakadályozni – ne legyünk olyanok, mint aki nem termeszt szőlőt, nehogy alkohollá változzon.
7. Az imádságos légkör kialakítása otthonunkban, amely alatt természetesen elsősorban nem az iszlám könyvtár létrehozására, vagy a Korán ájáit tartalmazó faliképekre, és az imaszőnyegre kell gondolni, hanem a közös imádkozásokra, böjtmegtörésre, tehát a közös istenszolgálatokra, valamint a környezetünkben, és a nemzetközi szinten történő aktuális események hívő szemszögből való megbeszélésére kell gondolni.
8. Pozitív társadalmi légkör kialakítása, a jó szomszédi viszony ápolása, a rokonlátogatás, és a rokonokkal való kapcsolatok javítása által az ünnepek és a szünidő alatt.
II. A társadalmi diskurzus szintjén
1. A közös emberi nevezők és emberi értékek hangsúlyozása, a különbségek helyett.
2. A civilizációk közötti párbeszéd és összefogás hangsúlyozása, a civilizációk összecsapása helyett.
3. Középúton álló, mérsékelt hangvételű kommunikáció alkalmazása, hiszen a mértékletesség a muszlim umma (közösség) identitásának jellemzője, és a civilizációs jelenlét bizonysága.
4. Intellektuális, tárgyilagos és tapintatos, nem pedig kioktató jellegű, és indulatos beszéd alkalmazása.
5. Kompromisszumkészséget mutató diskurzus az egyén és a társadalom között, hogy elmélyüljön a muszlim egyén társadalomhoz való szerves tartozása.
6. Az identitásra való büszkeséget mutató beszéd: „És ki szebb beszédű annál, aki Allahhoz hív [másokat], és jót cselekszik, és azt mondja: én a muszlimok közé tartozom?” (Korán 41:33).
Abdul-Fattah Munif, MME