Tanulságok és hasznos tudnivalók:

– A hadísz a Magasságos Allah tekintetbe vételére, szem előtt tartására utasít minden időben és helyen, hiszen nem kerüli el az Ő figyelmét semmi sem az emberek ügyeiből. Ezért az ember félje Allahot nyíltan és titokban egyaránt!

– Az istenfélelem (arabul: taqwa) azt jelenti, hogy az ember olyan védőeszközt helyez önmaga és Isten haragvása közé, amely megóvja őt attól. Ez nem más, minthogy követi Isten parancsait és tilalmait elkerüli. Ali ibn Abi Tálib ( Allah legyen elégedett vele ) így határozta meg az istenfélelmet: a Magasztos Allahtól való félelem a kinyilatkoztatás szerinti cselekedet, a kevéssel való megelégedettség és az (evilági életből a túlvilági életbe való) utazásra való felkészülés. Allah a Koránban több helyen említi az istenfélelmet és említi a jutalmat, amivel jár:

„Ti hívők! Féljétek Allahot és helyénvaló szót szóljatok! Áldásossá teszi akkor a cselekedeteiteket és megbocsátja a bűneiteket. És, aki engedelmeskedik Allahnak és küldöttének, az óriási diadalt arat.”(Korán, 33:70-71)

„Aki féli Allahot, annak Ő kiutat talál, és onnan gondoskodik róla, ahonnan nem is számít rá.” (Korán, 65:2-3)

„Aki féli Allahot, annak Ő megkönnyíti a dolgát.” (Korán, 65:4)

„Aki féli Allahot, annak Ő eltörli a rossz cselekedeteit és tetőzve ad fizetséget.” (Korán, 65:5)

„És ha a városok lakói hittek volna, és istenfélők lettek volna, Mi elébük tártuk volna az ég és a föld [minden] áldását.” (Korán, 7:96)

„Féljétek Allahot! Allah tanít benneteket.” (Korán, 2:282)

„Bizony, aki istenfélő és állhatatos, Allah nem veszejti el az igazak fizetségét.” (Korán, 12:90)

„Akik hittek és istenfélők voltak, azoké az örömhír az evilágon és a túlvilágon.” (Korán, 10:63-64)

„Ti hívők! Féljétek Allahot és higgyetek a küldöttében, és akkor két részt fog adni nektek az irgalmából és világosságot rendel néktek, amellyel járhattok-kelhettek, és megbocsát nektek. Allah megbocsátó és könyörületes.” (Korán, 57:28)

„Éden kertjei – oda lépnek be ők; patakok folynak alattuk; mindenük meglesz ott, amit csak akarnak. Eképpen jutalmazza meg Allah az istenfélőket.” (Korán, 16:31)

– Az iszlám tanok arra nevelik az embert, hogy legyen belső indítéka és hajtóereje, amely meggátolja őt a tilalmak megszegésében. Allah azt mondja: „Sőt, az ember nyilvánvaló bizonyíték lesz önmaga ellen, még ha előhozakodik is a mentségeivel!” (Korán, 75:14-15) Allah erről egy másik helyen így szólt: „Olvasd fel az írásodat! A mai napon elegendő vagy te egymagad, hogy számot adj önmagad ellen.” (Korán, 17:14)

– Az istenfélelem kötelessége sem időhöz sem helyhez nem kötött, minden pillanatban és minden helyen teljesülnie kell. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Olyan emberekről tudok a közösségemből, akik az Ítélet Napján olyan jótettekkel jönnek elő, amelyek fehérek és olyan nagyok, mint a Tiháma hegyei, de Allah szétszórt porrá teszi őket. Bizony ők a testvéreitek és közületek valók, imádkoznak az éjjelből, ahogyan ti, de olyan emberek ők, akik ha egyedül vannak, akkor áthágják Allah tilalmait.” (Ibn Mádzsah)

– Az istenfélelem magában foglalja az Isten és az emberek jogainak megadását is. A hadíszban – ahogy Ibn Radzsab mondja – azért szerepel külön, hogy „jó erkölccsel viselkedj az emberekkel”, mert sok ember azt hiszi, hogy az istenfélelem csak az Isten jogainak teljesítését jelenti.

• Allah kegyelme a szolgái iránt az, hogy lehetőséget nyitott a rossz tetteik eltörlésére. Többek között ¹ :

• A bocsánatkérés (al-isztighfár). Allah azt mondja: „Aki valami rosszat tesz, vagy önmaga ellen vétkezik, [de] utána Allahhoz fohászkodik bocsánatért, az Allahot megbocsátónak és könyörületesnek fogja találni.” (Korán, 4:110)

• Egy jó cselekedet egy rossz tett után. A Magasságos Allah azt mondta: „A jótettek bizony eltörlik a rossztetteket.” (Korán, 11:114) Ez azonban csak a kis bűnökre vonatkozik, a főbűnök csak megbánással engesztelhetők ki, mivel ezt támasztják alá a bizonyítékok.

• A mosakodás precíz elvégzése és a mecset rendszeres látogatása. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Mutassak-e nektek olyat, ami által Allah eltörli a bűnöket, és magasabbra emeli a rangokat?” „Igen, ó, Allah Küldötte” – válaszolták (a társai). „Ha megfelelően végrehajtjátok a mosakodást, még nehéz körülmények között is, rendszeresen jártok a mecsetbe, és az ima befejeztével várjátok a következő imát.” (Ibn Mádzsah)

• A napi öt ima, a pénteki ima, a kötelező (Ramadán havi) böjtölés. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „A napi öt ima, a pénteki ima a következő pénteki imáig, és Ramadán [böjtölése] a következő Ramadán [böjtöléséig] megbocsátást nyújt a köztük elkövetett bűnökért, amennyiben a súlyosabb bűnöktől tartózkodik az ember.” (Muszlim)

• A sok önkéntes ima. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta Thawbánnak ( Allah legyen elégedett vele ), amikor ő megkérdezte az Allahnak legkedvesebb cselekedetről: „Sokat borulj le, hiszen minden egyes leborulásért Allah egy fokkal feljebb emel téged és egy bűnt letöröl rólad!” (Muszlim)

• Az önkéntes (Ásura ² és Arafat ³ ) böjtölés: Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Arafat napjának böjtölése két évet – az elmúlt és az eljövendő évet – engesztel ki, és Ásura napjának böjtje egy elmúlt évet engesztel ki (tesz jóvá).” (Muszlim)

• Az adakozás. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Az adakozás pedig eloltja a bűnt, ahogyan a víz is eloltja a tüzet.” (al-Tirmidi) Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A titokban adott adomány oltja az Magasztos Úr haragját.” (A hiteles láncolat 1908)

• Az éjszakai ima általában, illetve az éjszakai ima Ramadán idején. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki hittel és Allah jutalmát várván egész Ramadán havában éjszakai virrasztást végez, annak megbocsáttatnak az elkövetett bűnei.” (al-Bukhári, Muszlim)

• A Kába látogatása (az umra) és a zarándoklat (al-haddzs). Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Az umra és a következő umra elvégzése a kiengesztelés arra nézve, amit az ember közöttük elkövetett, és az elfogadott (tiszta) zarándoklatnak nincs más jutalma, mint a Paradicsom.” (al-Bukhári, Muszlim) Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki elvégezte a zarándoklatot anélkül, hogy refeth-t, (csúnya beszéd, durva viselkedés, és a házasélet) vagy engedetlenséget követett volna el, olyan tisztán tér vissza, mint amilyen azon a napon volt, mikor édesanyja a világra hozta.” (al-Bukhári, Muszlim)

• A bűnbánat eltörli az azt megelőző rossztetteket. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki bűnét megbánja, az olyan, mint akinek nincs bűne.” (Ibn Mádzsah)

• A nagy bűnök elkerülése. Allah azt mondja: „Ha elkerülitek a súlyos bűnöket, amelyek tilalmasak nektek, akkor [feledést] borítunk rossz cselekedeteitekre, és megtisztelő menetben viszünk be benneteket [a Paradicsomba].” (Korán, 4:31)

• Az evilági próbatételek. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Mindenért, amely eléri a muszlimot a nehézségből, a fájdalomból, az aggodalomból, a szomorúságból, a bántalmazásból, a gondból – akárcsak amikor a tüske szúrja őt – Allah eltöröl a bűnneiből.” (al-Bukhári, Muszlim) Egy másik hadíszban Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Addig a hívő próbára van téve saját magán, gyermekein és vagyonán (keresztül), amíg a Magasztos Allahhal nem találkozik úgy, hogy egy bűn sem lesz rajta.” (at- Tirmidi)

• A Szunna követése az élet minden terén. Allah azt mondja: „Mondd: ’Ha szeretitek Allahot, akkor kövessetek engem! Akkor Allah [is] szeretni fog benneteket és megbocsátja bűneiteket.’ Allah Megbocsátó és Könyörületes.” (Korán, 3:31)

• Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha valaki a testvére ellen vagyoni vagy becsületbeli igazságtalanságot követ el, akkor menjen el hozzá, kérjen tőle bocsánatot, mielőtt számon lesz kérve akkor, amikor se arany-, se ezüstpénze nem lesz. És ilyenkor, ha jótettei vannak, akkor elvisznek a jótetteiből és annak adják [aki az igazságtalanságot elszenvedte], különben [ha elfogytak vagy nincsenek jótettei] annak rossztetteiből visznek [aki igazságtalanságot szenvedett] és őrá teszik, utána a Tűzbe vettetik.” (al-Bukhári)

• A hadíszban buzdítás van arra, hogy az ember erőfeszítést tegyen saját maga ellen. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Almudzsáhid az, aki saját maga ellen küzd.” (at-Tirmidi) Ezért ha rosszat tesz, akkor kövesse jótettel.

• A hadíszban buzdítás van arra, hogy az ember kezdeményezzen jótetteket és az emberekkel jó erkölccsel bánjon. Egyik hadíszban Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki nem kegyelmez az embereknek, annak nem kegyelmez Allah.” (al-Bukhári, Muszlim)

• A muszlim ember soha ne adja fel a reményt Allah kegyelmében. Nem szabad átadnia magát a bűnöknek, hanem mindig tegyen jót és kérjen bocsánatot Allahtól. Allah azt mondja:
  „Mondd: Ti szolgáim, akik önmagatok ellen vétkeztetek! Ne veszítsétek el a reményt Allah irgalmában! Allah minden bűnt megbocsát. Ő a Megbocsátó és a Könyörületes.” (Korán, 39:53)
  Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A hívő ember úgy (akkorának) látja a bűneit, mint egy hegy és attól tart, hogy az ráomlik. A gonosz pedig úgy (akkorának) látja a bűneit, mint egy legyet, amely az orrára szállt és egyszerűen ennyit tesz vele (és elhessegette).” (al-Bukhári)

• Ez a hadísz a félelemre (féld Allahot) és a reménykedésre (a rossz cselekedet után nyomban tégy jó cselekedetet és el fogja törölni azt) neveli az embert, hiszen a muszlim ember a remény és a félelem között él: reménykedik abban, hogy Allah a Paradicsomba juttatja, és fél attól, hogy a Pokolba kerül. „Az Ő kegyét remélik, és félnek a büntetésétől”. (Korán, 17:57)

• A hadísz az embert a másokkal való szép viselkedésre utasítja, mint például az igazmondás, a megbocsátás, az alázatosság, a béketűrés, a segítségnyújtás, a türelem, a derűs arc stb. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Adomány miatt nem csökken egy vagyon sem, megbocsátás miatt Allah még nagyobb tekintéllyel gyarapítja a szolgát, és azt, aki Allahért szerény, Allah felemeli.” (Muszlim) Egy másik hadíszban Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta társainak: „Ne mondjam-e meg nektek, ki van eltiltva a Tűztől (vagyis: kit nem érint a Tűz)? A Tűz nem fog érinteni egyetlen [az emberekhez] közelálló, kedves, jószívű, alázatos embert sem.” (at-Tirmidi, szahíhul-targhíb 2676)

• A muszlim ember mindenkivel szemben tanúsítson erkölcsös viselkedést. A hadísz is általánosságban utasít arra, hogy jó erkölccsel kell bánni az emberekkel, és ezt nem korlátozta azokra az emberekre, akik jól bánnak velünk. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt is mondta: „A förtelmes tett, és a förtelmes beszéd nem tartozik az iszlámhoz, és bizony az emberek közül az iszlámot legjobban követők azok, akik a legszebb erkölcsűek.” (at-Tabaráni)

• Imám Ahmed azt mondta: a jó erkölcs kilenctized része „attagháful”-ban van, vagyis abban, hogy valaki elnéző az emberekkel szemben, szándékosan elsiklik a hibáik felett, megbocsát nekik és szépen bánik velük. Allah azt mondta:
  „Folyamodj a megbocsátáshoz, parancsolj a jóra, és fordulj el a tudatlanoktól!” (Korán, 7:199)
  Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ápold a kapcsolatot azzal, aki szakított veled, tegyél jót azzal, aki rosszat tett veled és az igazat mondd akkor is, ha az ellened van!” (szahíhul-dzsámi 3769)

• A hadísz három alapvető dolgot és jogot mutat, amely minden siker kulcsa:

• Az Istennel való sikeres kapcsolat alapja az istenfélelem, hiszen a Magasságos Allah az istenfélőkkel van.

• Az ember mindig próbáljon jót tenni, és ne ragadjon le a rossz tetténél.

• Az emberekkel való sikeres kapcsolat alapja a jó, erkölcsös bánásmód. A legnagyobb siker pedig a túlvilági siker, ahogy Allah mondta:
  „Minden lélek megízleli a halált. Illendő fizetségeteket azonban majd a Feltámadás Napján kapjátok meg. Akit távoltartanak a [Pokol] tüzétől s a Paradicsomba vezetnek, az diadalt aratott. Az evilági élet csupán csalóka holmi.” (Korán, 3:185)