Tanulságok és hasznos tudnivalók:

• Az iszlámra hívók feladata az üzenet átadása. Allah azt mondja:
  „Mondd: „Engedelmeskedjetek Allahnak és engedelmeskedjetek a küldöttnek! Ha elfordultok, akkor reá csupán az tartozik, ami az ő terhe, és reátok pedig az, ami a ti terhetek. Ha engedelmeskedtek,akkor az igaz útra vezettettek. A küldött feladata csupán az, hogy az üzenetet világosan átadja.” (Korán, 24:54)

• A hadíszból megtudhatjuk hogy az iszlám vallásban szükség esettén megengedett a harc ¹ , a fegyveres küzdelem, mint például a haza felszabadításáért vívott szabadságharc, és az igazságtalan államok katonai megfékezése.

• A dzsihád ² fogalma, ahogy az az iszlám vallási szövegekben megjelenik, azt az erőfeszítést jelenti, amit a jó dolgok megvalósítása érdekében fejtenek ki. A dzsihád ebben az értelemben saját magunk megváltoztatásával kell, hogy kezdődjön, Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Al-Mudzsáhid az, aki saját maga ellen küzd.” (at-Tirmidi), és célja az igazság és a törvényesség terjesztése az emberek között.

• A dzsihád a Saria nyelvezetében elsősorban a háborúra használatos ³ , amelyet egyes egyedül Isten nevében vívnak, és célja az ember felszabadítása, az országok védelme és az agresszió elleni fellépés. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A legjobb dzsihád az igazság kimondása egy igazságtalan vezető szemébe.” (abu Dáúd)

• A dzsihádnak vannak elvei és szabályai és egy olyan kivételes intézkedésnek is tekinthető, amelyhez a muszlim állam – mint legvégső lehetőséghez – fordulhat, az agresszió elleni jogos önvédelem esetén.
  Allah azt mondja: „Akik harcolnak, azok engedélyt kaptak [arra], mivel jogtalanság érte őket. Allahnak megvan a hatalma arra, hogy megsegítse őket” (Korán, 22:39) A Korán kijellenti, hogy akit vallása miatt üldöznek, jogosan bocsátkozik ellenállásba és harcol jogaiért, és ez a harc tulajdonképpen az elnyomás és az igazságtalanság megszüntetése érdekében zajlik: „Mi lelt hát titeket, hogy nem harcoltok Allah Útján, és az elnyomottakért a férfiak, a nők és a gyermekek közül, akik azt mondják: Urunk! Vigyél ki minket ebből a településből, melynek lakói igazságtalanok! Adj nekünk Tőled való támogatót, s adj nekünk Tőled való segítőt!” (Korán, 4:75) Ugyanakkor az iszlám nem tolerálja az agressziót sem a saját, sem pedig a másik oldal részéről. A muszlimok ezért nem kezdeményezhetnek háborúkat, nem sérthetik meg mások jogait. „És harcoljatok hát Allah útján azok ellen, akik harcolnak ellenetek! Ám ne kövessetek el áthágást [igazságtalanságot: harc a fegyvertelenekkel szemben], bizony Allah nem szereti az áthágókat.” (Korán, 2:190)

• Az iszlám nem szereti a vérontást. Ellenkezőleg, arra törekszik, hogy megakadályozza azt. Éppen ezért az iszlám háborúra vonatkozó szabályai szerint csak az ellen lehet fegyveres harcot folytatni, aki fegyvert fog. Így például nem szabad nők, gyermekek, idősek és szerzetesek ellen harcolni. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) elutasította a nők és a gyermekek meggyilkolását (al-Bukhári, Muszlim) Ez pedig Abu Bakr testamentuma Uszáma ibn Zejd seregének, aki a bizánciak ellen indult harcba: „Ne legyetek ármányosak, ne legyetek gyűlöletesek, ne csaljatok, ne kínozzatok! Ne öljetek meg gyereket, sem pedig idős embert, sem asszonyt! Ne vágjatok ki pálmát és ne is égessetek! Semmilyen gyümölcsfát ne vágjatok ki, juhot és tevét csak evés céljára vágjatok le! Találkozni fogtok olyan emberekkel, akik remete cellákban élik életüket. Hagyjátok őket, hadd szenteljék életüket annak, aminek akarják! Allah nevében induljatok!” ⁴ Az ellenséges országban is kerülni kell a pusztítást, a legyőzöttekkel igazságosan és tisztelettel kell bánni. A szerződéseket – amelyek az ellenséggel köttettek – be kell tartani, és abba kell hagyni a harcot, ha az ellenség maga teszi le a fegyvert vagy felhagy agresszív és iszlám-ellenes tetteivel.

• Ha a nem-muszlimok békések a muszlimokkal, vagy legalább közömbösek az iszlámmal szemben, akkor a háborúnak nincs helye ellenük. A vallás nevében indított háború összeegyeztethetetlen az iszlám lényegével: senkire sem lehet a vallást ráerőszakolni, mert ha az iszlám nem mély meggyőződésből fakad, ha nem belülről jön, akkor Isten nem fogadja el, és nem segíti azt, aki hit és meggyőződés nélkül vallja magát muszlimnak. Allah azt mondja: „Nincs kényszer a vallásban! Immár látván látszik az igaz út különbsége a tévelygéstől. Aki megtagadja a bálványokat, és hisz Allahban, szilárd fogantyúba kapaszkodik, amely nem szakad el. Allah mindent hall és mindent tud.” (Korán, 2:256)

• A muszlim számára nem megengedett megtámadni olyan embert, aki kinyilvánította a tanúságtételt, elvégzi az imádkozást, és megadja a zakát adományt, mivel az ilyen ember élete, vagyona és becsülete sérthetetlen.

• Az iszlám vallás szerint véleményt alkotni egy emberről csakis az ember külső megnyilvánulásai alapján lehet (vagyis a látszat alapján), mivel azt nem lehet megtudni, hogy mi zajlik a szívében.

• Az alapelv az, hogy ha valaki elmondta a tanúságtételt, imádkozott és adakozott, akkor ő muszlim, és ugyanazok a jogok illetik meg őt, mint bármely másik muszlimot.

• A hadísz a napi öt imádkozás és a kötelező adakozás fontosságára is rámutat. Allah azt mondja: „Minden egyén (Pokolba kerülése) a maga tettének záloga, kivéve a jobb kéz felőlieket (akik cselekedeteikkel megváltották magukat a Pokoltól). Ők kertekben kérdezgetik majd egymást a bűnösökről. ’Mi hozott benneteket a Pokolba?’ Ők azt mondják: ’Nem tartoztunk az imádkozók közé, és nem adtunk enni a szegénynek, és együtt fecsegtünk a fecsegőkkel, s hazugságnak tartottuk az Ítélet Napját, amíg el nem jött hozzánk a bizonyosság.’” (Korán, 74:38-48)
  Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Az egyezség közöttünk és közöttük az ima. Aki elhagyja, hitetlenné válik.” (at-Tirmidi, Ibn Mádzsa), valamint azt mondta ( béke legyen vele ): „Annak a kincstulajdonosnak (felhalmozott vagyonnal rendelkezőnek), aki nem adja meg annak a zakátját, amit felhalmozott, a felhalmozott kincse felhevíttetik a Gyehenna tüzében, lemezek lesznek belőle és megvasaltatik velük mindkét oldala és a homloka addig, míg Allah a szolgái között döntést nem hoz egy olyan napon, melynek mértéke ötvenezer év. Azután kiderül, hogy az útja a Paradicsomba vagy a Tűzbe vezet-e.” (Muszlim)

• Az emberi élet és a vagyon védelme egyike azoknak a dolgoknak, amelyeket a Saría garantál.

• Az alapelv az, hogy tiszta szándékot és ép hitet kell feltételezni minden muszlim emberről.

• Egyedül Allah az, Aki tudja, hogy mi zajlik az emberek szívében, hogy mi a szándékuk.

• Az elszámoltatás az iszlám szerint a Magasságos Allahra tartozik, mivel az ítélet és a fizetség a túlvilági életben fog bekövetkezni, és kizárólag Allahra tartozik.

• A cselekedet a hit egy része, hiszen a hit cselekedet nélkül halott szó csupán. Magában nem elegendő, ha nem nyilvánul meg tettekben.

• Az iszlám nem a hatalomra és a királyságra törekszik, hanem nemes célja van: az Egyetlen Igaz Isten imádatára hívni az embereket, ahogyan Rib’i ibn Ámer mondta: „Azért jöttünk, hogy kivigyük azt, aki akarja, a szolgák imádatából Allah imádatára, a vallások igazságtalanságából az iszlám igazságába, és az evilág szűkösségéből az evilág és a túlvilág bőségébe ⁵ .”
  Mohamed Prófétát ( béke legyen vele ) megkérdezték: Melyik [ember] jár Allah útján? Vajon az, aki azért harcol, mert bátor, vagy az, aki féltékenység miatt harcol, vagy az, aki azért harcol, hogy az emberek szeme rajta legyen? Ő azt felelte: „Az jár Allah útján, aki azért harcol, hogy Allah szava legyen a legmagasabb (mindenek előtt való).” (al-Bukhári, Muszlim)

• Az iszlám szerint a Földön található látható és rejtett javak, vagyis a már kiaknázott, kitermelt és hasznosított, valamint a kitermelésre és hasznosításra váró anyagi javak, gazdasági készletek, természeti kincsek, mind az ember számára lettek teremtve. A Koránban ez áll: „Ő az, Aki megteremtette számotokra mindazt, ami a Földön van.” (Korán, 2:29) Ugyanakkor mindez azért teremtetett számára, hogy hasznára hajtsa az igazság, az igazságosság és a helyreállítás, a jobbá tétel korlátain belül. Ennek alapján, a Földön való pusztítás, mint például a gyengébb népek elleni agresszió, leigázásuk természeti kincseikért, javaikért, amelyeket birtokolnak, valamint a környezet pusztítása, mind-mind elítélendő az iszlám szemszögéből:
  „És ha hátat fordít, arra törekszik a Földön, hogy romlást okozzon [pusztítást végezzen] rajta, és megsemmisítse a növényzetet és az utódokat [jószágokat]. Allah bizony nem szereti a pusztítókat!” (Korán, 2:205) Vagy ahogy máshol olvasható: „és ne okozzatok romlást [pusztítást] a Földön, annak helyreállítása után.” (Korán, 7:56)