Alkategóriák
A tiszta szívből, őszintén Allahért elvégzett zarándoklatnak nagy a jutalma. Természetes tehát, hogy minden muszlim egyik legnagyobb vágya, hogy életében legalább egyszer elvégezhesse azt. Számos prófétai hagyomány és Korán ája emeli ki a zarándoklat fontosságát és érdemét. Ezek közül néhány:
A zarándoklat válasz Allah hívására. Olyan évről-évre ismétlődő időszak, amikor a világ minden részéről érkező muszlimok találkoznak egymással a legáldottabb földrészen.
A zarándoklatnak számos illeme van. Vannak melyek az utazás előtt, illetve alatt tanúsított viselkedésünkkel kapcsolatosak, és vannak, melyeket a haddzs elvégzésekor kell szem előtt tartanunk:
A zarándoklat elvégzése csak egy alkalommal kötelező az élet során. Elvégzésének feltételei a következők:
A haddzs az egyetlen pillér az iszlámban, amelyben engedélyezett a helyettesítés más személy által.
A vallástudósok számára gyakorta feltett kérdés, hogy mikor kell a zarándoklatot elvégezni? Az első adandó alkalommal mikor lehetőségünk lenne rá, vagy pedig el lehet halasztani azt alkalmasabb időpontra?
A haddzs és az ihrám időbeli határai
Allah hírt adott arról, hogy melyek a zarándoklat hónapjai: a teljes savvál, és dzulkada hónap, és dzulhiddzsa havának első tíz napja. Aki magára vállalja ennek kötelezettségét, az ebben az időszakban teheti meg. Allah így szól erről a Koránban:
A zarándoklat pillérei (arkán al-haddzs)
Az iszlám vallás öt pillérre támaszkodik és ezeknek, vannak elemei amelyeknek betartása kötelező. A legnagyobb vallástudósok a zarándoklat pilléreivel kapcsolatosan nagyjából egyformán vélekednek:
Nagyon fontos, hogy a zarándoklat szertartásait, lépéseit annak meghatározott sorrendjében végezzük el. Mindennek megszabatott az ideje és a helye. A zarándoklat szertartásai meghatározott sorrendjükben a következők:
Az ihrám annak a szándékunknak kinyilvánítása, hogy megkezdjük a zarándoklat elvégzését. Maga az ihrám szó a tiltott (harám) szóból származik, amelynek jelentése: „tiltott vagy szentséges állapotba való belépés”. Ennek ellenkezője a megengedett (helál) szóból származó ihlál, amelynek jelentése: „megengedett állapotba kerülés, vagy a zarándoklat szertartásainak teljesítése”.
A telbija definiciója
A telbija kifejezés lebbá igéből származik, melynek jelentése: „követni, engedelmeskedni (egy meghívásnak, egy hívásnak)”. Ebből van a lebbejk, melynek jelentése: „Itt vagyok, a Te szolgálatodra!” A telbija jelentése pedig, „válaszolni egy hívásra”. A telbiját válaszul mondják a zarándokok. Válaszul arra, hogy a 22:27 ájában Allah a Káabahoz rendeli őket.
A taváf definíciója
A taváf szó a „táfa” igéből származik melynek jelentése: körbe járni, körbe futni valamit. A taváf pedig nem más, mint Allah akaratának engedelmeskedve és a körbejárás elvégzésének szándékával hétszer körbejárni a Káabát oly módon, hogy minden egyes kör a fekete kőnél kezdődjön és ott is érjen véget, illetve a körbejárás közben a Káaba végig a zarándok bal oldalára essen. Vagyis a körbejárás az óramutató járásával ellentétes irányba történik. A kör középpontja mindenképpen a Káaba kell legyen, ahogyan azt a Korán is említi:
A szaíj érteleme
A szaíj szó jelentése: járás, törekvés, igyekezet. A szafá szó jelentése: „egyenletes szikla vagy kő”, a marva jelentése: „hegyi kristály; fénylő, ragyogó szikla”. A Szafá és a Marva két szikladomb, amelyek közel vannak a Sérthetetlen Házhoz (al-Bejt al-Atík). Ezt a két dombot a mecset bővítése közben annak részévé tették és ma már a mecseten belül található. E két szikla közötti távolságot kell hétszer megtennünk.
Az itatás napja dzulhiddzsa havának nyolcadik napja, vagyis az Arafa völgyében való állást megelőző nap.